Ultra szívvel ETO

„Ebola” Kocsis Balázs az ETO szurkolótábor vezetője, nyilatkozott az győri futball klub jövőjéről, és a „győri szív” érzésről.

Üdvözlünk az etofutsal.hu nevében! Az NBIII-ba száműzött ETO a megtisztulás útjára lépett. Új helyzet, új tulajdonos és vezetőség, NBIII. Mit gondolsz erről a helyzetről?
- Elsősorban mindenképpen el kell mondanom, nagyon örülünk annak, hogy a nagycsapat megmenekült és sikerült megmenteni. Minden köszönet megilleti azokat az embereket, akik ebben részt vettek. Főként a futsalosokra gondolok, akár a Drucskó elnök úrra és a Bolla Péterre a városvezetésből, de azokra is, akik nem hagyták elveszni és megszűnni az ETO-t és gyakorlatilag éjjeleken keresztül keményen dolgozva és ötletelve kitalálták az ETO-t megmentő megoldást.

A győri szív sokszor hiányzott a játékosokból, kérlek, fejtsd ki mit jelent  számodra az ETO!
- Nehéz lenne ezt pár mondatban összefoglalni, én ebbe születtem, 3 éves koromtól kezdve 33 éve minden meccsen ott vagyok. Nem is tudok már elkönyvelni úgy hétvégéket, hogy ne a meccs körül forogna minden gondolatom. Aki ennyire benne van ebben a dologban, az a hét minden napján a hétvégi mérkőzést szervezi. Ha idegenben játszunk a túrákat és a koreográfiákat koordináljuk. Ez majdnem olyan, mint az embernek a családja. Sokszor rosszat kapunk a klubtól, az ETO-tól, az eredmények nem sikerülnek, de amikor jönnek a sikerek, évekre feltöltődünk. Aki ebbe született bele, rendszeresen kijárnak a találkozókra. Ez egy összetartó erő, győriek és magyarok vagyunk, ETO-t szeretjük, ez a második otthonunk, családunk. Valakinél az első, ugyanúgy mint a családja és ezért mindent meg is tesz.

Mi az ultrák hitvallása?
- Magyarországon sokan összekeverik ezt a szavakat, ultrák, huligánok, sima szurkolók, drukkerek stb. Győrben évek óta kialakult egy klubkultúra, és köztük vannak az ultrák is, ahogy a világban mindenhol. Győrben nem alakult még annyira ki ugyan, vagy nem különült el egymástól mint máshol, de ha próbáljuk leegyszerűsíteni az Ultrák feladatát, ami a szurkolás és a hangulat megteremtése, fokozása zászlókkal, koreográfiákkal, énekekkel. A hitvallásuk pedig, hogy mindig kitartunk a klub mellett, nekünk mindegy ki az edző, ki a tulaj, ki a szponzor, ki lövi a gólokat. Nekünk ők mind-mind epizódszereplők. A legfontosabb egyedül az ETO és a győri klub sikerei! MI ezt valljuk, kitartunk a csapat mellet jóban és rosszban is, és nekünk minden meccs ugyanolyan fontos! Magamat inkább vallanám Ultrának, de nem vagyok már én sem az a minden percben zászlólengető, de amit a pályán lehet látni zászló, molinó, koreográfia az gyakorlatilag mind hordozza kezem nyomát, mind az én ötletem, én vagyok ezek alkotója, kivitelezője is. Azonban egy Ultra nem csinál nyarat, hasonló mentalitású emberből kellene 20-30, akkor tudnánk Ultra társadalomról beszélni. Győrben sajnos még hiányoznak ezek az emberek, de bízom benne, hogy hamarosan megtaláljuk őket.

Sokan nem tudják, hogy miért hívnak Ebolának, elárulnád Nekünk?
- Ez egy hosszú történet, volt az első színes bőrű játékos a Moke és valamilyen szinten hozzá köthető. Nem közvetlenül, hanem közvetetten alakult ki az évek során, egy többszörösen megtekert história kapcsán.

Ha éppen nem a focival foglalkozol, mivel töltöd a napjaidat?
- Konkrétan területi képviselő vagyok egy új cégnél hat észak- dunántúli megyének vagyok a vezetője értékesítési vonalon. Persze az időm 80%-kában mindig az ETO és a foci lesz a beszélgetések, időtöltések végén. A második kérdés általában: na, mi van az ETO-val!

Ki a kedvenc játékosod itthon és külföldön?
- Itthon a Fehér Miki volt a magyar kedvencem, nem csak a játéktudása, hanem mentalitása és emberi tulajdonságai miatt. Külföldi nincs, de korábban gyerekoromban azért Van Basten és Hugó Sanchez játéka el tudott bűvölni.

Mit gondolsz, ha átgondolod a szurkolói pályafutásodat, melyik ETO meccsre és teljesítményre vagy a legbüszkébb?
- Szerintem az idei ETO-Pécs mérkőzés nagyon jól sikerült. Inkább a külföldi túrákra esküszöm, amiknek van egy plusz fűszerezése. Grúziában az Zestafoni vagy a francia Montpellier meccset mondanám lenyűgözőnek, aki akkor ott volt az életre szóló élménnyel gazdagodott. Szurkolói szempontból talán a francia meccs volt a legjobb, pedig nem tudtunk sokan utazni, hangulatra és eredményre is meghatározó volt. Emellett még a régi stadionban rengeteg meccset láttunk, szép emlékek, nem tudnék nagyon egyet kiválasztani, a külföldiek inkább különlegesnek számítanak.

Melyik volt a legrosszabb emléked?
- Húúh, abból sok van! Amikor kikapunk az a legrosszabb, nehezen élem meg, mint egy elvesztett háborút. A két kupadöntő ugrik be talán, amit a Debrecen és a Honvéd ellen a siker kapujában buktunk el. Mind a kettő nagyon fájó volt, nem az az eredmény jött, amit vártunk volna.

Azt hírlik, hogy a jó csapatot rakott össze a vezetőség, szinte majdnem 100%-ban tősgyökeres ETO tehetségekből, amire rég nem volt példa. Elégedett vagy ezzel a fordulattal?
- Örülünk neki, régóta vágyunk arra, hogy a győri ETO-sok szerepeljenek a mérkőzéseken nagyobb számban a nagycsapatban. Teljesítményben, még ha esetenként nem is ütik meg a mércét, de úgy gondolom, a győri labdarúgás akkor lehet hosszabbtávon sikeres, ha a helyi fiatalok alkotják zömmel a gárdát, és a klub rájuk épít. Persze kellenek minőségi játékosok is, nincs semmi bajunk ezzel, de  tény és való, ha a csapatban van 8 külföldi, akkor nekik sok mindent nem jelent az ETO és az az érzés, hogy epizódszereplők az felerősödik. Bízom benne, hogy azok a fiatalok, akik lehetőséget kaptak élni tudnak vele és bebizonyítják képesek hozni azt a szintet, ami szükséges a vezetőség és a szurkolók számára és szépen elkezdenek lépegetni fölfelé.

Mi kell ahhoz, hogy a csapat a legrövidebb idő alatt az NBI-be találja magát?
- Mindig nyerni kell, egyszerű J. Úgy érzem, az kell, hogy higgyenek magukban, a Klubvezetés szakmai téren megtalálja a megfelelő szakembereket a megfelelő posztra, és bízzanak magukban. Mi mindent megteszünk, menni fogunk a mérkőzésekre és bízunk benne, hogy ezáltal jobban motiváltak lesznek a játékosok. Ha emiatt 5-10%-kal jobb teljesítményt tudnak nyújtani, az már nekünk egy győzelemmel fog felérni!

A nők bejutottak az NBI-be, szerinted mire lesz képes ez a fiatal gárda?
- Nehéz dolguk lesz, ez a csapat nagyon fiatal még, a két-három meghatározó egyesület ellen nehéz lesz felvenni a versenyt. Mindenképpen az etofutsal.hu-n és az elektronikus médián keresztül is a támogatásunkról szeretnénk biztosítani a lányokat. Bízunk benne, hogy az évek során meghatározó női NBI-es csapattá válnak. 

Az ETO futsalosai újra bajnokok lettek és újra Main Roundot rendezhetnek októberben. Számíthatunk buzdításotokra a futsal mérkőzéseken is?
- Úgy gondolom, igen. Mivel a futsal klub vette a szárnya alá a labdarúgókat, sokkal nagyobb összefonódásra számítunk a futsal és a nagycsapat között, talán elindulhat végre az a folyamat, pozitív változás, ami a nézősereg növekedését hozza magával.

Az újraindított ETO Baráti Kör elnökeként mit tartassz először a legfontosabb feladataidnak?
- Gyerekorom óta létezik a Baráti Kör, ők szervezték a túrákat, volt egy számukra kialakított hely, ahol a meccsen kívül is találkozhattak. A legfontosabb feladat azoknak a szurkolóknak a visszacsábítása, akik nem tartoznak bele a kemény magba. Most az ETO bajban van, nem jelenti a mentő akció, hogy minden rendben van és minden happy. Akkor tudunk sikeresek lenni, mind a klub, mind a Baráti Kör, ha támogatjuk egymást. Mi főszurkolók ehhez kevesen vagyunk, kell az, hogy olyan szimpatizánsok is csatlakozzanak ehhez a Baráti Körhöz, 5-99 évig. Várunk mindenkit, akik szeretnének tenni az ETO sikereiért, ezt szeretnénk összefogni. Elválik, hogy később milyen rendezvények lesznek és mekkora erőt fogunk képviselni, de vannak nagyon jó terveink, amit szeretnénk, ha a klub és városvezetés is támogatni fognak. Az ETO mint sikeres klub akkor működhet jól, ha a szurkolók szervezetten vannak mögöttük. Bízom benne, hogy a jövőben akár kétezer tagot is fogunk számolni, velük együtt megerősödve lehet már minket mozgósítani, kis család alakulhat ki egységesen, egy nagy mag verbuválódhat, amit összegyúrva igazi egységet alkot.

Végezetül hogyan lehet a legsikeresebb az ETO következő öt éve?
- Jó kérdés, ebbe így nem látok bele, vannak félelmeink, hogy a jelenlegi vezetőség és a szakmai stáb mire lesz képes, meddig tudja növelni a színvonalat. Az NBI-be lehet sok játékos és vezető sem lesz jó, oda komoly erősítések kellenek, amihez rengeteg erőforrás szükséges. Attól tartunk, két dolog jöhet, jöhet egy befektető, aki bármit megtehet és az embernek onnét nem lesz belelátása, vagy a lehet, megmarad minden úgy, ahogy van, ami nem lesz elég egy NBI-es markáns csapat kialakításához. Nem tudjuk melyik a rosszabb jó, vagy a jobbik rossz, ebbe nem mennék bele, nem látom át. A legjobb az lenne, hogy a fiatalokról kiderülne, bizony bírják a magasabb osztályt, visszajutnak a legrövidebb idő alatt és az NBI-ben is tudnánk belőlük egy olyan alakulatot összeállítani, aki mindenképpen az NBI középcsapataihoz elérnének. Majd egy-két erősítéssel velük együtt tudnánk egy dobogós csapatot összehozni.

etofutsal.hu