Gyerek nem veszhet el!

Itt nincs csengetés, mégis, egyszerre nyílik ki két terem ajtaja, és tódulnak ki rajtuk a fiatalok.

Vége az órának.

Mennek a recepcióra a szobakulcsokért, és nem néznek át a két várakozó idegenen: udvariasan köszönnek, pedig azt sem tudják, kik vagyunk. Mondhatnánk, nem nagy ügy, pedig sajnos manapság az, nemigen divat az ilyen fajta jólneveltség.

Sietnek, mert csupán negyedórájuk van az átöltözésre, aztán kezdődik a délelőtti edzés. Egy csoport a műfűre, és ezzel a szakadó hóesésbe megy, a másik a terembe, mindkettőhöz másként kell öltözni. Eltűnnek tehát hamar, de érkezik Liszkai Dezső, a köznyelvben Fehér Miklós Akadémiának nevezett „intézmény” menedzsere, aki egyben a Győri ETO utánpótlás szervezési igazgatója is. Nem véletlen az utalás a köznyelvre, ők ugyanis magukat nem nevezik akadémiának, inkább a Fehér Miklós Labdarúgó Gimnázium és Kollégium nevet kedvelik, ráadásul ez is a hivatalos.

Csak a Fehér Miklós az „állandó”, és számunkra most ez a lényeg.

Éppen ma játszották hat esztendeje, 2004. január 25-én azt az átkozott meccset Guimaraesben, amelynek a hajrájában a Benfica magyarja megmosolyogta a sárga lapját, a térdére támaszkodott, majd összeesett. Nem tudták megmenteni, és a 24 éves labdarúgó meghalt. Vannak, akik sohasem tudnak napirendre térni a történtek felett, és nem csak a családtagjairól van szó: Lisszabonban, a Benfica stadionjának a bejáratánál áll a szobra, az emlékhelye, és ott mindig található friss virág.

Most itt állunk a győri stadionhoz tartozó kollégium első emeletén, és itt mosolyog le ránk a tablóról Fehér Miklós. Horváth Zsolt igazgató mondja: a névválasztás nem lehetett kérdés. Mikit igazi példaképé tették emberi tulajdonságai, a pályán és a civil életben tanúsított magatartása, a mentalitása és a tehetsége, egy győri labdarúgó iskolát nem is szabadott volna másról elkeresztelni. Az itt pallérozódó fiatalok valamennyien tudják, ki volt ő: az iskola rendszeresen megemlékezik a születésnapjáról, a halála évfordulójáról, a tanulókat elviszik az emlékmúzeumba, és a vele valamikor dolgozó edzők is rengeteget mesélnek róla. Nem szervezik, mégis, valahogy úgy adódik, hogy valaki mindig meggyújt egy mécsest a kollégiumi emlékfal előtt, egy apró láng így folyamatosan lobog a tragikus sorsú játékos lelkéért.

A méltó tisztelgés azonban a hétköznapokon dől el, jelen esetben a Fehér Miklós nevéhez illő színvonalas tartalmon. Márpedig 2007-ben azzal a szándékkal indult ez a gimnázium, hogy megtalálja, és felneveli azokat a gyerekeket akik Miki örökébe léphetnek majd, ám nem csupán futballistákat, hanem az életre kész, egészséges szervezetű és gondolkodású felnőtteket is szeretne faragni a fiatalokból. Bárki jelentkezhet a világ bármely pontjáról, de a felvételinek természetesen fontos kritériuma a tehetség a futballra, ám a tanterv már nem csupán ezt, hanem az elmét is komoly erőkkel csiszolja. A nulladik év a padban arra megy el, hogy a különböző tudásszintű tizennégy éves gyerekeket közel hasonló nívóra hozza, emellett heti tizennégy órában tanulnak angolul és komolyan elmélyednek az informatikában is. A harmadik évben ennek megfelelően állami nyelvvizsgát, informatikából pedig LCDL szakvizsgát tehetnek, és a képzés részeként ekkor szerezhetik meg a jogosítványukat is.

Az érettségit a nulladik év miatt tizenkilenc évesen kaparinthatják meg, és ez már összhangban áll a futballal, hiszen ekkor öregednek ki az ifiből, az játékosként és emberként is ekkor lépik át igazán a felnőtt kor küszöbét. Az utolsó két évben a tantervük úgy egészül ki, hogy megtanulják az edzői, a sportmasszőri és a sportmenedzseri szakma alapjait, és minden végzős egyben vizsgázott labdarúgó is lesz. Igen lesz, hiszen a gimnázium még csupán három éves, az első végzős évfolyam két esztendő múlva érettségizik majd, ám az irány és a cél adott.

Liszkai Dezső ezt pontokba szedve is megfogalmazza. Nyilvánvaló, hogy nem mindenkiből válik majd profi labdarúgó, ezért mindenkinek megadnak annyi alapot, hogy könnyen szakmát és megfelelő műveltséget szerezhessen a tanulmányai alatt, előbbit utána. Ezek a fiatalok várhatóan az ETO szimpatizánsai maradnak, környékbeli cégek vezetőiként akár szponzorként is segíthetik majd a klubot, de ha csak szurkolóként kötődnek, a gyerekeiket is itt sportoltatják, az is remek eredménynek számít majd – ez a nálunk sokszor okkal hiányolt klubkultúra. Nem titok, hogy léteznek piaci megfontolások is, hiszen ha egy olyan klub jelentkezik valamelyik tehetségért, amelyik hajlandó érte mélyen  a zsebébe nyúlni, és az üzlet a játékos fejlődését is szolgálja, akkor ezzel az ETO is jól járhat. Végül pedig az elsődleges cél az, hogy az évfolyamokból kinőjenek nemzetközi szinten is értéket képviselő labdarúgók, akik garanciái lehetnek a felnőtt csapat sikereinek, és akár hazánk dicsőségét is öregbíthetik külföldön, illetve a válogatottban.

A céloknak megfelelő a gyerekek napi programja, ami így írható le: reggeli, tanulás, edzés, ebéd, tanulás, edzés, vacsora, alvás. A gyerekek állandóan szem előtt vannak, a tanárok és az edzők folyamatosan figyelik a fejlődésüket, ám akad átfedés is, például Klement István, az NB II-es csapat edzője biológiát oktatva a tanteremben tanárként is találkozik játékosaival.

Horváth Zsolt azt mondja, ő már dolgozott korábban sportiskola igazgatójaként, ám ez különleges kihívás a számára, hiszen a tanulókat egész napra le kell kötni, és a feladat is összetettebb, mint bárhol. A magyar futball új klasszisait, a jövő Fehér Miklósait szeretnék kinevelni, ami mellett igazi értékek mentén élő, derék embereket is akarnak kibocsájtani az iskolából, hogy aki nem találja meg a számítását a pályán, az az élet más területein ráleljen a mag útjára.

Az igazgató így fogalmaz: itt gyerek nem veszhet el!

Ehhez nem is kell többet hozzátenni.

Az ETO jövője

A Fehér Miklós Labdarúgó Gimnázium és Kollégiumot Az ETO Jövőjéért Alapítvány tartja fenn és működteti. Az ehhez szükséges pénz többsége a gimnáziumnak járó állami normatívából jön össze, ehhez társul a személyi jövedelemadóból adható egy százalékos hozzájárulások összege, illetve az, amit az ETO tulajdonosa és igazgatója, azaz Tarsoly Csaba és Klement Tibor tesz hozzá adományként. A szülőknek csak étkeztetésbe kell beszállniuk, minden mást, azaz a kollégiumot, az oktatást és az edzéseket ingyen kapják a gyerekek, a létesítményeket pedig az ETO biztosítja.

Hatszáz ovis kissrác a célcsoport

A Fehér Miklós Gimnáziumba tizennégy évesen, az általános iskola befejezése után jelentkezhetnek a gyerekek, de a képzésük nem akkor kezdődik. Az ETO 22 óvodával áll kapcsolatban, és 600 gyereket tart ott szemmel, és az ügyesebbeket elcsalja az U6 és az U7-es csoportjaiba. Kilenc győri vagy Győr környéki klub alakított futballszindikátust, amelyben kimondott az ETO vezető szerepe, szakmai segítséget nyújt, közösen végzik a felméréseket, és az egymás közötti játékosáramlás térítésmentes. Így a 6-11 éves korosztályokban 1600 kap az életkorának megfelelő képzést és rendszeres játéklehetőséget a maga szintjén. A 12 évesek közül a legtehetségesebbek három iskolában is fociosztályban tanulhatnak, ahol hetente hét testnevelési órán vesznek részt, amelyből hármat az ETO edzői tartanak – ez a gimnázium előszobája.

Innen nem kötelező a jelentkezés, de alig akad olyan 14 esztendős ETO-játékos, aki ne akarna bekerülni. A szeptemberben induló nulladik évfolyam 28 helyére 90-en jelentkeztek, ebből 24 a klubhoz tartozó futballista.

Pajor-Gyulai László

Forrás: Nemzeti Sport