Négy ETO-s az U16-os válogatottban
November elején az U16-os magyar válogatott játszott két felkészülési mérkőzést Szerbiában. Zsivoczky Gyula együttesébe négy ETO-s labdarúgót is meginvitált, így a korosztály legjobbjai között lépett pályára a Fehér Miklós Gimnázium és Kollégium négy növendéke; Baranya Dániel, Kelemen Márk, Csató Martin és Sipőcz János is. Bár a fiúk sajnos egyik meccset sem győztesként fejezték be, mégis remekül helytálltak a válogatottban.
Volt szerencsém már az U15-ös válogatottal is pályára lépnem kezdte a belső védő, Kelemen Márk. De most is nagyon örültem az invitációnak. Az indulás előtt nem voltunk edzőtáborozni, a fővárosi találkozót követően azonnal elindultunk Szabadkára. Szinte mindenkit ismertem a keretből, így ezzel nem volt gond. Első nap volt edzésünk, másnap kora délután pedig már meccset játszottunk.
Edzőink felhívták a figyelmünket, hogy egy defenzív, de kreatív ellenféllel játszunk majd. A szerbek tényleg jól védekeztek, de nem voltak túl agresszívak, viszont a középpályájuk nagyon erős volt. Mindkét meccsen végig játszottam, nem ment rosszul, de persze voltak hibák, az első találkozón még frissebbek voltunk
A kiegyenlítet, de gólnélküli félidőt követően, 2-1-re a szerbek nyertek. veszi át a szót a szintén végig pályán lévő csatár, Sipőcz János. Két hibánkat kihasználva rúgtak két gólt, ezt követően egy baloldali beadásból a védőmet megelőzve három méterről, becsúszásból sikerült a labdát a kapuba juttatnom, de sajnos az egyenlítésre már nem futotta.
Nem minden sikerült, de azért egész jól ment a játék, edzőim meg is dicsértek. Ott húzhattam másodszorra magamra a címeres mezt, ráadásul előszörre, az arabok ellen is összejött egy gól, így most is fantasztikus élményekkel és remélem, sok baráttal is gazdagodtam no meg egy náthával, jól meg is fáztam Szerbiában.
A szintén lebetegedett védővel, Csató Martinnal együtt a második mérkőzésen jutott szóhoz a kapus, Baranya Dániel is: Az U15-ös válogatottal is focizhattam már, most pedig a szerda délelőtti visszavágón juthattam szóhoz. Fáradtabb volt a csapat, de nem játszottunk rosszul. Izgalmas mérkőzés volt, sokkal pörgősebb mint egy hazai bajnoki, nagyon jól éreztem magam a kapuban. A szintén gólnélküli első félidőt követően, sajnos három gólt is kaptam, de igazából egyiket sem az én hibámból.
A találkozót követően aztán rögtön haza indultunk, idén már nem lesz több mérkőzésünk, de bízunk benne, tavasszal újra számítanak majd ránk.
