Ajándékbelépővel fiatalodtak a nyugdíjasok
Közel félszáz nyugdíjas vehetett részt az ETO Kaposvár elleni záró mérkőzésén, és a rájuk váró kilencven perc alatt a régi emlékek felidézésének köszönhetően bizony jó páran fiatalodtak. Voltak, akik a Marcalvárosi Nyugdíjasok Baráti Körének tagjaiként örülhettek a két hazai gólnak, ám nemcsak a győri nyugdíjas klubokból érkeztek a lelátó alá, hanem Ravazdról, Pannonhalmáról és más Győr környéki községből is.
Akadt köztük, aki sokévnyi kihagyás után ült újra az impozáns lelátó zöld székére, s csakhamar kiderült, hajdanán nem kezdtek nélküle meccset Győrben, sőt, a sorkatonai két esztendejének kezdete előtti napon - 1967. november 22-én - is örült Györfi két góljának az AC Milan elleni mérkőzésen, amikor az épp hetvenöt éve avatott régi ETO-pálya salakos részét is ülőhelyekkel töltötték fel, hogy elférjen a húszezer néző. Nem esett nehezére harmincöt év távlatából sem kántálni az Szusza Ferenc csapatának akkori összeállítását: Tóth, Keglovich, Orbán, Izsáki, Nell, Kiss, Stolcz, Varsányi, Győrfi, Somogyi, Szaló.
Másvalaki a Verebes-korszak sztárjaira emlékezett jó szívvel, szinte röpködtek a levegőben a jól csengő nevek: Burcsáé, Hajszáné, Hlagyviké, Magyaré, Pócziké, Szabó Ottóé, Szentes Lázáré, no és Hannich Péteré, aki a 81/82-es szezonban gólkirály lett 22 találatával.
"A boldog nyugdíjasok köszönetet mondanak, amiért ingyen nézhették meg az idei bajnokság fináléját, és hálásak azért, hogy jelen lehettek a történelmi pillanatnál, mikor is örökös bérlettel köszöntötték az ETO FC hatvan legendáját, akikről páholyokat és szektorokat neveztek el. Bizonnyal lelkesen mesélnek majd unokáiknak és dédunokáiknak, a jövő ETO-szurkolóinak arról, hogy ők bizony még látták a legendákat cselezni, gólokat lőni, vagy épp a remek focistából elismert sípmesterré vált Palotai Károlyt mérkőzéseket vezetni, akik sokszor bearanyozták délutánjaikat, miközben elment a hangjuk is a szurkolástól."- írta köszönő levelében Hámor Vilmos a meghívottak nevében.
