Születésnapi emlékidézés: Pölöskei 50
Talán már csak kevesen tudják, hogy a 15-szörös magyar válogatott labdarúgót, Pölöskei Gábort szinte minden a Kisalföldhöz: Kapuvárhoz, Bogyoszlóhoz, Győrhöz köti. Büszke is erre a tegnap 50. születésnapját ünnepelt szakember.
– Már megvolt a köszöntés? – kérdeztük Pölöskei Gábort.
– A családom nem feledkezett meg ugyan a nevezetes dátumról, az ünneplésre azonban egyelőre várni kell, hiszen Telkiben vagyok, az utánpótlás-válogatottat készítjük fel a Szlovénia elleni barátságos mérkőzésre. A jókívánságok eljutottak hozzám, de úgy érzem, valami titok van készülőben, így kíváncsian várom az ünnepléssel kapcsolatos fejleményeket.
– Árulja el, miért születik egy kapuvári gyerek Mosonmagyaróvárott?
– A szüleim ugyanis abban az időben Jánossomorján laktak, anyukám óvónőként dolgozott, apukám pedig a gépállomás főkönyvelője volt. Fiatal házasokként ott kaptak lakást és másfél év után költöztek be már velem együtt Kapuvárra. Evidens tehát, hogy Jánossomorjáról Mosonmagyaróvárra vitték szülni édesanyámat, aki egyébiránt napjainkban is Kapuváron él. Édesapámat sajnos négy éve temettük el a szülőfalujában, Bogyoszlón.
– Az ön Péter fia y-nal írja a nevét, úgy tudni, éppen a nagypapa miatt. Mi a hiteles története a névváltoztatásnak?
– Valóban, az őseim neve y-ra végződött, ám az átkosban, az ötvenes évek elején valami oknál fogva i-re módosult apukám neve. Szólni nem mertek, s nem is lehetett, de aztán a halála előtt egyik utolsó kívánsága az volt, hogy a síremlékre y-nal kerüljön fel a neve. Péter fiam apám iránti tiszteletből módosíttatta nevének írását.
– Kapuváron kezdett futballozni. Igaz-e, hogy már tizennégy évesen a felnőttek között játszott?
– Nem tagadom, s büszke vagyok rá, hogy nyolcadikosként már a Kapuvári Medoszban futballozhattam. Itt figyeltek fel rám az ETO vezetői, s aztán amikor a győri Révai-gimnáziumba kerültem, egyenes út vezetett az ETO-hoz. Emlékszem, az első edzőm Barna Sándor volt. Sokat köszönhetek az ETO-nak, MNK-t is nyertem a csapattal.
– Bajnokságot viszont nem, hiszen 1981 nyarán átigazolt a Fradiba. Megbánta az akkori lépését?
– Semmit sem bánok, azt sem, hogy eligazoltam Győrből, mert nem tudni, mit hozott volna a sors. Egy biztos, részt vehettem Verebes József első győri edzésén, ami után a Mágus félrehívott és azt mondta: „Ide figyelj, fiam, jegyezd meg jól, nálam jobb edzővel az életben többet nem dolgozol." Verebes József nyilván így szeretett volna maradásra bírni, de akkor már nem volt visszaút. Végül is a sorsnak köszönhetően az MTK-nál majd öt évig dolgozhattam együtt a kiváló edzővel. Ha Győrben maradok, lehet, hogy nem lehettem volna ott a spanyolországi világbajnokságon, hiszen a Ferencváros labdarúgójaként lettem állandó tagja a válogatottnak. Igaz, magyar bajnokságot egyik csapatommal sem nyertem...
– Hogyan lehet, hogy a korszak egyik legjobb magyar balszélsője csupán tizenötször szerepelt a magyar válogatottban?
– Mert 1983-ban megsérültem és noha később visszakerültem a keretbe, Mezey György szövetségi kapitány mégsem vitt ki a mexikói világbajnokságra.
– Hosszú labdarúgó-pályafutást tudhat magáénak, vezetőedzőként viszont csak két helyen dolgozott. Mi az oka ennek?
– Az MTK vezetőedzőjeként a második helyen álló csapattól küldtek el, mert akkoriban nagyfokú türelmetlenség jellemezte a nagy múltú klub irányítóit. A Honvédnál sem dolgozhattam sokat, de arról az időszakról nehéz beszélni és mélyebb elemzésbe nem is bonyolódnék. Az MTK második csapatát irányítom és kielégít ez a feladat. Nagy megtiszteltetés, hogy segíthetek Róth Antalnak az U20-as válogatottnál. Nincs bennem hiányérzet. Büszke vagyok a családomra, a lányomra és két fiamra, a feleségemre, aki végig mellettem állt és jóleső érzéssel utazunk haza a Kapuváron élő édesanyámhoz.
Vajda György
Forrás: kisalfold.hu
– A családom nem feledkezett meg ugyan a nevezetes dátumról, az ünneplésre azonban egyelőre várni kell, hiszen Telkiben vagyok, az utánpótlás-válogatottat készítjük fel a Szlovénia elleni barátságos mérkőzésre. A jókívánságok eljutottak hozzám, de úgy érzem, valami titok van készülőben, így kíváncsian várom az ünnepléssel kapcsolatos fejleményeket.
– Árulja el, miért születik egy kapuvári gyerek Mosonmagyaróvárott?
– A szüleim ugyanis abban az időben Jánossomorján laktak, anyukám óvónőként dolgozott, apukám pedig a gépállomás főkönyvelője volt. Fiatal házasokként ott kaptak lakást és másfél év után költöztek be már velem együtt Kapuvárra. Evidens tehát, hogy Jánossomorjáról Mosonmagyaróvárra vitték szülni édesanyámat, aki egyébiránt napjainkban is Kapuváron él. Édesapámat sajnos négy éve temettük el a szülőfalujában, Bogyoszlón.
– Az ön Péter fia y-nal írja a nevét, úgy tudni, éppen a nagypapa miatt. Mi a hiteles története a névváltoztatásnak?
– Valóban, az őseim neve y-ra végződött, ám az átkosban, az ötvenes évek elején valami oknál fogva i-re módosult apukám neve. Szólni nem mertek, s nem is lehetett, de aztán a halála előtt egyik utolsó kívánsága az volt, hogy a síremlékre y-nal kerüljön fel a neve. Péter fiam apám iránti tiszteletből módosíttatta nevének írását.
– Kapuváron kezdett futballozni. Igaz-e, hogy már tizennégy évesen a felnőttek között játszott?
– Nem tagadom, s büszke vagyok rá, hogy nyolcadikosként már a Kapuvári Medoszban futballozhattam. Itt figyeltek fel rám az ETO vezetői, s aztán amikor a győri Révai-gimnáziumba kerültem, egyenes út vezetett az ETO-hoz. Emlékszem, az első edzőm Barna Sándor volt. Sokat köszönhetek az ETO-nak, MNK-t is nyertem a csapattal.
– Bajnokságot viszont nem, hiszen 1981 nyarán átigazolt a Fradiba. Megbánta az akkori lépését?
– Semmit sem bánok, azt sem, hogy eligazoltam Győrből, mert nem tudni, mit hozott volna a sors. Egy biztos, részt vehettem Verebes József első győri edzésén, ami után a Mágus félrehívott és azt mondta: „Ide figyelj, fiam, jegyezd meg jól, nálam jobb edzővel az életben többet nem dolgozol." Verebes József nyilván így szeretett volna maradásra bírni, de akkor már nem volt visszaút. Végül is a sorsnak köszönhetően az MTK-nál majd öt évig dolgozhattam együtt a kiváló edzővel. Ha Győrben maradok, lehet, hogy nem lehettem volna ott a spanyolországi világbajnokságon, hiszen a Ferencváros labdarúgójaként lettem állandó tagja a válogatottnak. Igaz, magyar bajnokságot egyik csapatommal sem nyertem...
– Hogyan lehet, hogy a korszak egyik legjobb magyar balszélsője csupán tizenötször szerepelt a magyar válogatottban?
– Mert 1983-ban megsérültem és noha később visszakerültem a keretbe, Mezey György szövetségi kapitány mégsem vitt ki a mexikói világbajnokságra.
– Hosszú labdarúgó-pályafutást tudhat magáénak, vezetőedzőként viszont csak két helyen dolgozott. Mi az oka ennek?
– Az MTK vezetőedzőjeként a második helyen álló csapattól küldtek el, mert akkoriban nagyfokú türelmetlenség jellemezte a nagy múltú klub irányítóit. A Honvédnál sem dolgozhattam sokat, de arról az időszakról nehéz beszélni és mélyebb elemzésbe nem is bonyolódnék. Az MTK második csapatát irányítom és kielégít ez a feladat. Nagy megtiszteltetés, hogy segíthetek Róth Antalnak az U20-as válogatottnál. Nincs bennem hiányérzet. Büszke vagyok a családomra, a lányomra és két fiamra, a feleségemre, aki végig mellettem állt és jóleső érzéssel utazunk haza a Kapuváron élő édesanyámhoz.
Vajda György
Forrás: kisalfold.hu
