Előbbre lépett az ETO FC

Az ősz után még az ötödik helyen állt a Győri ETO FC a Soproni Ligában, öt ponttal maradt el a nemzetközi kupaszereplést jelentő második helytől. Ahogy korábban is írtuk, a csapat védőmunkájával ősszel nem volt különösebb gond, a támadójáték azonban sok kívánnivalót hagyott maga után.

A szezon elején távozott a vezetőedzői posztjáról Dragoljub Bekvalac, a szerb szakember helyére Pintér Attila érkezett.

„A védekezés például egészen jó, az ellenfelek alig-alig tudnak gólhelyzetet kidolgozni ellenünk" – mondta szezon közben Pintér Attila, aki tényleg remekül összerakta az együttes hátsó alakzatát.

Hiába volt azonban a viszonylagos eredményesség, a kevés bekapott találat és a hazai veretlenség, az ETO az őszi idény jelentős részében felejthető 90 perceket produkált.

„Tavaszra szeretnénk olyan játékosokkal erősödni, akik tényleges erősítést jelentenek a csapat számára, elsősorban a támadószekcióban, és olyan posztokon, ahol úgy érezzük, nem vagyunk elég hatásosak, elég erősek" – mondták bizakodva a győri vezetők.

Újabb légiósok érkeztek. Télen egy sor játékost adott kölcsön a klub: Bajzát Péter, Zoran Supic, Zámbó Bence, Bojan Brnovic és Völgyi Dániel is távozott a Rába partjáról, s a tervek szerint velük a következő bajnokságban sem számolnak a klub irányítói. Szerették volna a hozzáállásáért sokat bírált Dudás Ádámot is kölcsönadni, ám a sérülésből felépült játékos végül maradt, ám csupán az NB II-es csapatban kapott szerepet.

Több újabb idegenlégiós is érkezett, s arról, hogy közülük ki volt, aki a fent említett elvárásoknak megfelelt, sokat elárul, hogy Mojszov és El-Araichi már nincs a csapatban, távozófélben van a bosnyák Eldin Adilovic és úgy hallani, a brazil Nicolas Ceolin is. A grúz Pantskhava Vakhtang és Lasha Totadze pedig nagyon kevés szereplési lehetőséget tudott kiharcolni magának.

A szezonkezdetre még nem állt rendelkezésre a két belső védő, Vladimir Djordjevic és Lazar Sztanisic sem. Remek beugró lett így a kameruni Eugene Fomumbod, aki aztán – érthetően – már akkor sem került ki a csapatból, amikor társai felépültek. A szezon előtti ankéton külön kiemelték a fiatal Koltai Tamás visszatérését, aki sérülése után tényleg csúcsformában vágott neki a tavasznak.

Győzelem Újpesten. Remekül sikerült a rajt, hiszen idegenben győzte le – méghozzá három góllal – az Újpestet az ETO. Koltai egymaga két találatot szerzett, s úgy tűnt, nem lesz gond a támadójátékkal sem.

Ezután azonban sokszor csupán egy gólt, vagy volt úgy, hogy egyet sem szerzett a csapat. Igaz, ha nem kapott gólt az együttes, legtöbbször begyűjtötte a három pontot, de sokszor – sorozatban négyszer egymás után – meg kellett elégedni csupán a döntetlennel. A Honvéd és a Haladás elleni gyengécske kilencven perc alapján pedig nem úgy tűnt, hogy az együttes akár még érmes is lehet.

„Olyan szériában vagyunk, amelyben nem sikerül kihasználni a lehetőségeinket, bízom benne, ahogy ez más csapatoknál is előfordul, nálunk is minél előbb megváltozik, és akkor belőjük a helyzeteinket és nem egy- és kétgólos győzelmeket fogunk aratni" – mondta ezek után Pintér Attila.

Az áttörést a szezon utolsó öt fordulója jelentette. A zöld-fehérek győri rangadóján igazi futballhangulatban fogadta a Ferencvárost az ETO. A szakadó esőben Tokody Tibor ritkán látható nagy góljával szerzett vezetést a győri csapat, amely végül 2–1-re legyőzte az FTC-t. Még egy lépéssel közelebb került az érem Kaposvárott, ahol Tarmo Kink lába „sült el", méghozzá kétszer. A siker értékét növelte, hogy az együttes hátrányból állt fel, ahogy Pintér Attila fogalmazott: igazi csapat volt az ETO, s a bajban összekapta magát a társaság.

Elismerésre méltó teljesítménnyel sikerült legyőzni az MTK-t, majd akár már Debrecenben megszerezhette volna a harmadik helyet az ETO, ám
hiába játszott jobban, mint a bajnokcsapat, csak egy pontot sikerült szerezni, így egy kicsit még várni kellett a medálra.

A koronát a Videoton elleni mérkőzéssel tette fel szereplésére a csapat. A 82. percben kiharcolt győzelemmel két év után lett ismét bronzérmes az ETO.

„Ha az egész évet nézem, azt kell mondjam, csapatunknak egyáltalán nem volt szerencséje, és az utolsó meccsen a sors visszaadott valamit" – értékelt az utolsó forduló után a szakvezető.

A tavaszi veretlenség mellett – tavaly novemberben kapott ki utoljára az együttes – az élcsapatok elleni szereplés is jó osztályzatot érdemel. Az ETO 4–4 pontot csent el a bajnok DVSC-től és az ezüstérmes Videontól is.
A csapat sikerének titkát talán Nyilasi Tibor egy televíziós közvetítés után fogalmazta meg:

„A szezon végére már a játékosok is megtanulták, megértették, mit kér tőlük Pintér Attila. Ráadásul mindezt meg is tudták valósítani a pályán – mondta a korábbi hetvenszeres válogatott játékos. Kérdés, hogy ez nemzetközi szinten majd mire lesz elég.

Szeitz Tibor

Forrás: kisalfold.hu