Visszatértek az elitbe – Nemzeti Sport lapszemle

Ha az intézmény névadója olyan körülmények között pallérozódhatott volna, mint a mostani fiatalok, akkor szinte bizonyosan a világ valaha volt egyik legjobb centereként tartanák számon.

Persze más világ volt, amikor Fehér Miklós szorgalmasan járta a szamárlétrát az ETO utánpótlás-csapataiban, de tehetségének, szorgalmának, és persze a kilencvenes évek trendjéhez képest sokkal értőbb kezek munkájának köszönhetően végül a magyar válogatott meghatározó tagja lett, aki beváltotta a hozzá fűzött reményeket az FC Portóban és a Benficában is.

Fehér Miklós halálának a 17. évfordulójára éppen a héten emlékeztünk, és bár a róla elnevezett akadémia lenyűgöző és tökéletes hely az ifjú futballistáknak, most mégis azt kívánnánk, bárcsak máshogy hívnák az intézményt, és inkább vele együtt sétálhattunk volna végig a képzés helyszínén és leshettünk volna be egy kicsit a kulisszák mögé.

Miki biztosan elámulna, hogy egyrészt az ETO-stadion, ahol ő elkezdte profi pályafutását, immár egy modern futballaréna, ahonnan eltűnt a salakos, a focit a nézőktől mesterségesen távolabb tartó futópálya. De sokkal jobban meglepődne azon, hogy milyen edzőkomplexum veszi körbe az arénát: kiváló minőségű füves és műfüves edzőpályák váltogatják egymást különböző méretben, illetve a stadion melletti kiszolgáló épületben pedig helyet kapott a kollégium, az étterem, műfüves kispálya és konditerem is.

Pokolból a mennybe 

A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia tavaly került be az államilag elismert sportakadémiák közé, amelynek köszönhetően a legtöbb tárgyi és személyi feltétel adottá vált ahhoz, hogy immáron szakmai és tudományos alapon is minőségi utánpótlás-képzést lehessen folytatni Győrben.

A város futballjának modern kori tragédiáját ismerjük, a klubot 2015-ben kizárták az élvonalból és az NB III-ból kellett elkezdenie az újjáépülést. Addig a tulajdonosnak köszönhetően meglehetős nyugalom és biztonság övezte az egyesület életét, ezzel együtt a 2013-tól Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia néven működő utánpótlás munkáját is (a kollégium 2007-ben, a gimnázium 2008-ban indult), aztán Tarsoly Csaba belebukott a hírhedt brókerbotrányba, s mivel megmentő nem akadt, minden a szakadék szélére sodródott. Az akadémiát működtető alapítvány bevételei megcsappantak, a körülmények egyre csak romlottak, és az elmúlt öt esztendőben az ETO utánpótlásából rengetegen elvándoroltak tehetősebb, biztosabb alapokon álló műhelyekbe.

A helyzet 2017 év végén kezdett konszolidálódni, amikor Mányi József megvásárolta az egyesületet, a város pedig az akadémiát évente 150 millió, az alapítványt pedig 11 millió forinttal támogatta meg. Persze az addigra felhalmozódott elképesztő méretű adósság rendezése nem történhetett meg egyik napról a másikra, de az edzők, a személyzet újra havonta megkapták a fizetésüket, a klub – ezzel együtt az utánpótlás-nevelés – zavartalanabbul működött.

Az áttörést a tavaly januári bejelentés jelentette, mivel a Fehér Miklós Akadémia bekerült az államilag elismert sportakadémiák közé és ettől a pillanattól kezdve már nem azon kellett gondolkodnia a vezetőknek, hogy egy versenyszezont milyen büdzsével tudnak végigküzdeni, hanem megtervezhették azt a rendszert, személyi állományt, eszközparkot, amelynek köszönhetően remélhetőleg a következő években egyre több minőségi futballista kerül ki a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiáról – igaz a város ezzel egy időben elállt a fiatalok támogatásától.

Csak főállású tréner

Tuboly Frigyes, az akadémia igazgatója készségesen vezetett bennünket körbe a komplexumban, ahol elsőként azt tűnt fel, mennyire alapos háttérmunka zajlik az intézménynél. Az irodákban, egészségügyi helyiségekben nyüzsögtek az emberek, akiknek a saját területükön az a feladatuk, hogy biztosítsák a játékosoknak és az edzőknek, hogy tényleg csak a futballal, a szakmai fejlődéssel, előrelépéssel kelljen foglalkozniuk. Azért az a győri öltözőfolyosón is kiderült, hogy a legnagyobb úr még mindig a szertáros, aki rövid perlekedés, és a korosztályos edző megkérdezése után engedélyezte, hogy az egyik fiatal rövid nadrágot kapjon edzésre a téli zimankóban.

Humán erőforrás terén hihetetlen léptékben fejlődött és fejlődik az akadémia, korábban mintegy nyolcvan munkatárs dolgozott a gyerekekért, ez a létszám most már az edzőkkel, szakácsokkal, technikai személyzettel, pályamunkásokkal együtt 200 főre duzzadt. Az akadémiai korosztályok mellett – vagyis U15-től felfelé – most már nyolc-tíz fős stáb dolgozik, a képzés minden egyes elemére sokkal nagyobb figyelem és szakértelem jut, mint korábban. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeknél a korosztályoknál természetesen csak főállású tréner ténykedik, és a terv az, hogy a közeljövőben már a legkisebbeknél, azaz az U7-esektől felfelé is csak olyan szakember felelhessen a képzésért, aki mondjuk nem napi nyolc órai munka után esik be tréninget tartani, hanem minden idegszálával a futballra és a gyermekekre koncentrálhat.

Nyugati színvonal

Az irodai folyosót elhagyva a konditerembe vezetett az első utunk, ahol éppen a korábbi élvonalbeli védő, Gyagya Attila erőnléti edző utasításai mellett izzadtak az akadémia sérült, rehabilitációt végző növendékei. Az intézmény legnevesebb produktuma, a magyar válogatott Kalmár Zsolt is elámult, amikor látogatásakor először ebbe a több száz négyzetméteres helyiségbe belépett, és elismerően bólintva megjegyezte, ez bizony nyugati színvonal. A központi támogatásnak köszönhetően a legmodernebb futógépek (20 darab) és szobakerékpárok, erősítő eszközök állnak jelenleg a fiatalok rendelkezésére, mögöttük pedig elhelyezték azokat a kissé retro darabokat is, amelyek a tavaly januári áttörés előtt szolgálták ki a futballistákat: nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, tizedannyi eszközt használhattak a növendékek rendelkezésére, igaz, a legtöbbjük most is munkára fogható és hasznos a korosztályok számára.

Az egészségügyi helyiségekben nem kisebb a népsűrűség, mint az irodákban, az akadémia labdarúgóival három masszőr, három fizioterapeuta és további két egészségügyi munkatárs foglalkozik, ha szükség van rá. Az edzések előtt gyakran már a benti, műfüves teremben az erőnléti edzők útmutatásai szerint megtörténik a bemelegítés, az esetleges erősítés, amely után a játékosok kint, a pályán a trénerek vezetésével rögtön megkezdhetik a labdás gyakorlatokat.

Mint egy űrközpont

Az igazi ámulatba akkor estünk, amikor beléptünk Dr. Ihász Ferenc birodalmába, az élettani laborba, amely a tudomány és a labdarúgás kapcsolódásának fellegvára. Ebben a két szobában minden adatot be lehet szerezni, amit mérni lehet. Van itt antigravitációs futópad, terheléses futópad, a testösszetétel-mérésre alkalmas eszköz, és olyan is, amely az izomerőt képes mérni, analizálni. Természetesen ide futnak be az adatok, azokból a catapult elnevezésű mellényekből, amelyeket a fiatalok az edzéseken, mérkőzéseken viselnek, így minden élettani folyamat tiszta és világos a szakemberek számára, vége a sumákolás korszakának, illetve az sem fordulhat elő, hogy valaki túledzett állapotban további kemény terhelést kapjon, és sérülésveszélynek legyen kitéve.

Amikor Tuboly Frigyesnél arról érdeklődtünk, mekkora különbségek vannak korosztályokon belül a gyerekek között, magyarán gyakran előfordul-e, hogy az élettani adatok miatt egyeseknek különmunkát kell végezniük, akkor azt a választ kapjuk, hogy megvan a játékosok kiválasztásához megfelelő protokoll, de azokkal a gyerekekkel külön is foglalkoznak, akiknek a biológiai életkora még nem éri el a korosztályos szintet.

Vonzó az ETO

Az elmúlt évek trendje megváltozott Győrben. Amíg a 2015-ös összeomlást követően többnyire az erősebb akadémiák elcsaklizták az ETO tehetségeit, addig az elmúlt egy esztendőben már inkább a zöld-fehérek tudnak magukhoz édesgetni játékosokat, főleg a folyamatosan fejlődő infrastruktúrának és a magas színvonalú szakmai munkának köszönhetően. A nagy kérdés az, hogy egy élvonalbeli csapat nélküli akadémia sokáig tudja-e állni a versenyt azokkal, akiknek a felnőttcsapata a legmagasabb szinten szerepel.

„Hogy mivel tudjuk a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiára csábítani a tehetségeket? - kérdezett vissza Soós Imre, a WKW ETO FC Győr ügyvezetője. – Az ETO egy 117 éves klub, hihetetlen tradícióval, eredményekkel, infrastrukturális lehetőségekkel, szurkolói bázissal. Nem megbántva senkit, pont ezek miatt sikeresebbek lehetnek a tárgyalásaink egy-egy kiszemelt fiatallal, mint más, jelenleg élvonalba tartozó kluboknak. Nagyon nehéz volt életben tartani az akadémiát, de az elmúlt esztendőben a központi támogatásnak köszönhetően óriási fejlődésen mentünk keresztül. Látva az NB I-es klubokat, és azt, hogy miként építik be a saját nevelésű játékosait, azt kell mondanom, egyáltalán nem biztos, hogy hátrányos, ha olyan perspektívát kínálunk a gyerekeknek, hogy fiatalon, stabilan a másodosztályban edződhetnek. A 12 csapatos élvonalban óriási az eredménykényszer, így nem biztos, hogy könnyen dobálnak be az edzők fiatalokat, nálunk viszont most az az egyértelmű célkitűzés, hogy a következő évek ETO-ja a saját nevelésű, akadémista ifjakra épüljön. Csató Sándor, a felnőttek vezetőedzője bátran nyúl hozzájuk, ami nem csoda, hiszen az akadémia kötelékéből lépett az első csapat élére. Nyilván nekünk is álmunk az élvonalbeli szereplés, de nagyon nehéz feljutni, mi szeretnénk a hozzánk kötődő, nálunk nevelkedett játékosokkal elérni.”

BL és Juventus

A Fehér Miklós Akadémia az elmúlt napokban két hírrel is az országos sajtó címlapjaira került. Előbb az NB II-es csapatban stabil kezdőjátékossá váló, 17 éves Kerkez Milosról derült ki, hogy a Juventus figyeli, és az olasz rekordbajnok képviselője, Claudio Chiellini fel is vette a kapcsolatot az egyesülettel és a tavasszal több alkalommal is megnézik éles helyzetben. Az akadémia U19-es csapata pedig nagy kihívás előtt áll, hiszen hamarosan megkezdi szereplését az ifjúsági Bajnokok Ligájában, ahol a selejtező első körében az albán FK Apolonia lesz az ellenfél. Az U19-es csapat legtöbb tagja már a felnőtt mezőnyben edződik, többen az NB II-es csapatban is bemutatkoztak, mások a klub második együttesében, a megye I-es alakulatban fejlődnek.

Csak bátran

Tuboly Frigyes, a Fehér Miklós Akadémia Igazgatója immár egy óriás szervezetet irányít, amelynél rajta kell tartania a szemét a képzésen, a tanulmányokon, a logisztikai feladatokon, mert az intézménynek eredményesen, zökkenőmentesen működnie kell.

„Számomra akkor lesz eredményes a munkánk, ha a következő években egyre több minőségi játékosunk felbukkan az ETO felnőtt csapatában, vagy más élvonalbeli klubokban – kezdte az 52 éves szakember. – És ha már az eredményességről beszélünk, akkor hangsúlyoznom kell, hogy az utánpótlás-csapatoknál sem az a cél, hogy mindenképpen bajnokságokat nyerjünk – hanem hogy minden tehetségünk kiteljesedhessen. Tudjuk azt is, hogy nem mindenkiből válik profi labdarúgó, de egyfajta életút-programot is kialakítottunk, így már több olyan korábbi növendékünk van, aki már csak amatőr szinten futballozik, de a kiscsapatainknál edző, masszőr, vagy bármilyen más tevékenységet végez az egyesületnél. A filozófiánk az, hogy a labdarúgókat hagyjuk kibontakozni, nem korlátozzuk a kreativitást, elvárjuk, hogy bátran vállalkozzanak, legyenek kezdeményezők. Lehet hibázni, sőt, az olyan szituációkat szeretjük, amelyekben hibázhatnak, mert abból rengeteget tudnak tanulni. Nincs üvöltözés, nem szedik le senkinek a fejét, de természetesen a hibajavításra szükség van. Az akadémiai korosztályaink nem feltétlenül ugyanabban a játékrendszerben szerepelnek, mint az első csapat, hanem a célunk az, hogy mire felnőtt lesz a tehetségből, minden szituációban helyt álljon, beilleszkedjen. Emberi erőforrás és tárgyi feltételek terén óriásit léptünk előre, tényleg minden adott, hogy minőségi játékosokat neveljünk.”

Embereket nevelnek

A Fehér Miklós Gimnáziumban 2008-ban indult meg a képzés, a cél már akkor is egyértelmű volt, a tanintézmény és az ETO harmonikus együttműködésének köszönhetően a fiatalok kiteljesedhessenek a sportolói karrierjükben, mindemellett színvonalas, értékes oktatást kapjanak, amely később a civil életben való helytálláshoz is megfelelő alapokat nyújt. Horváth Zsolt igazgató a kezdetektől fogva áll a gimnázium élén, s bár kőkemény feladatnak tartja a tanulás és a sport összehangolását, mégis sikeresnek véli a közös munkát.

„Egyedülálló lehetőség, hogy a nálunk tanuló fiatalok a testnevelés órák keretében is edzésmunkát tudnak végezni, a tanrendet pedig összehangoljuk a tréningekkel – mondta Horváth Zsolt.  – Büszke vagyok arra, hogy a végzőseink közel hatvan százaléka felsőfokú intézményben tanul tovább, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki lesz profi sportoló. Éppen ezért igyekszünk az oktatásban olyan tudást nyújtani, amelynek köszönhetően az élet más területén is lehet később tervezni. Az elmúlt 13 évben rengeteg tanítványunk volt, és a legtöbbjükre szívesen emlékszem vissza. Kiemelni azért nem szeretnék senkit, mert ugyan sokuk a futballpályán is maradandót alkotott, de nekem ugyanakkora boldogság, ha valaki a civil életében, a hivatásában, vagy éppen a családi életben lett sikeres, boldog.”

Nem internátus

Természetesen egy akadémiának, illetve kollégiumnak étterme is van, ami ottjártunkor nem volt tele, a játékosok zöme már edzett, vagy arra készült, de a trénerek közül Herczeg Miklós, a korábbi válogatott támadó például akkor kapta meg kiadós, csodásan illatozó ebédjét, amely egyáltalán nem „menzakajának” tűnt. Persze nem is lehet olyan, napi négy-öt óra edzés mellett szakemberek által felügyelt, kiadós, laktató és finom ételek kerülhetnek csak az asztalra. Az étterem mintegy 100 főnek készít reggelit, körülbelül 200-an ebédelnek, aztán van uzsonna és a koleszosoknak természetesen vacsora is.

A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia egyedülálló az országban abban a tekintetben, hogy azonos helyszínen van a gimnázium, a kollégium és az edzőközpont is. A koleszban jelenleg mintegy nyolcvan fő lakik, fiúk, lányok külön szárnyban. Tuboly Frigyes hangsúlyozza, hogy meghatározott napirendjük van a fiataloknak, de nincs vasszigor, nem akarják, hogy a gyerekek úgy érezzék magukat, mintha internátusban élnének, így van lehetőségük szabadidejükben kimenni a városba, csak le kell jelenteniük, hogy hol lesznek és várhatóan mikor érkeznek vissza. Kihágások a legritkább esetben történnek, igazából nincs is rá példa. A kollégium egész épületében van internet-elérés, adott a számítógép szoba, és persze akad közösségi tér is, de a legfontosabb mégis az, hogy bárkinek kedve szottyan focizni egyet akár az edzések, vagy tanulás után, megteheti. A kollégium lakóinak lehetősége van bármikor lemenni lábteniszezni, rúgdalni, kötetlenül játszani, és ezzel is csak nő a növendékek futballal töltött ideje.

Kollégiumi házirend

7.00: ébresztő

7.30: reggeli

8.00: iskola

10.00: edzés

12.30: ebéd

13.00: iskola

17.00: edzés

19.00: szilencium

22.00: villanyoltás

Az edzéslátogatás során, a pályák mellett szerencsére végig azt éreztük, hogy semmi akadálya a tehetségek kibontakozásának. Versenyhelyzetekben kell bizonyítaniuk a játékosoknak, és az életkori, fejlődésbeli sajátosságok miatt sem kerülhet hátrányba senki. A pályákon tényleg öten-hatan is sürögnek egy-egy korosztály mellett, egészen kiscsoportokra lehet bontani a korosztályokat és specifikus edzésekre kerülhet sor, a gyerekeken pedig látszik, hogy amit meg lehet tanulni a futballból, azt próbálják elsajátítani és alkalmazni. A győri akadémián nem vettünk észre olyan fiatalt, aki az átlagnál lassabb lenne, vagy technikai képzettségét tekintve nagyon kilógna a többiek közül.

A kör így zárul be, Győr pedig a magyar labdarúgás nyugati bástyája lehet hosszú távon is, hiszen egyedülálló lehetőségekkel képes magához vonzani a tehetségeket.

Ha Fehér Miklós élne, iszonyúan büszke lenne, csak azt sajnálná talán, hogy nem most fiatal.