Győri ETO FC: tavasz a csapatépítés jegyében

Több változás is történt télen a Rába-partiak keretében. Bojan Brnovic, Bajzát Péter, Zoran Supic, Zámbó Bence, Völgyi Dániel és Dudás Ádám tavasszal biztosan nem lesz ott a csapat keretében, míg a marokkói védő, Chemchedine El-Araichi, a grúz Lasha Totadze, a macedón középpályás Gjorgji Mojszov, a brazil támadó Nicolas Ceolin, a grúz Vakhtang Pantskhava és a bosnyák Eldin Adilovic nevét jó, ha megjegyzik maguknak a győri szurkolók.

A rajtot ötödik helyről váró együttes felkészüléséről, a tavaszi szezonban várható teljesítményéről Pintér Attilával, az ETO FC vezetőedzőjével beszélgettünk.

- Kezdjük az újonnan érkezőkkel. Télen fél csapatra való labdarúgó érkezett Győrbe, mi várható tőlük tavasszal?
– Hat játékos érkezett. Jött olyan is, aki már tizenhét évesen a francia Le Mans csapatában játszott, s olyan is, aki a bosnyák válogatottban is bemutatkozott. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az érkezők közül nyilván nem mindenki van olyan állapotban, amilyenben lennie kéne. Annak idején, amikor Rati Aleksidze az ETO-ba érkezett, őt is fel kellett „építenie” az egyesületnek, és lám most ő a csapat egyik húzóembere. Ahogy többször is említettem a csapatépítés folyamatánál tartunk, ám emellett eredményesek is a szeretnénk lenni, s megpróbáljuk ezeket a futballistákat úgymond úgy „felépíteni”,  hogy már ebben a bajnokságban is tudjanak segíteni. Ilyen a brazil Nicolas Ceolin is, akin lehet látni, hogy egy nagyon gyors játékos, egy az egyben megtudja verni az ellenfelét. A mindössze húszéves Pantskhava ugyan több hónapos kihagyással érkezett, de tudni kell róla, hogy a grúzok szerint az ország egyik legnagyobb csatártehetsége. Totadze személyében egy fiatal, tehetséges grúz utánpótlás-válogatottat igazoltunk, aki baloldali- és belső védőként is bevethető. Remek a mentalistása, jól fejel és lő. Bízom benne, hogy sok örömet szereznek majd a győri szurkolóknak. Rati Aleksidze esetleges helyettesítésére szerettünk volna egy olyan centert igazolni, aki megoldja azokat a feladatokat, amit a grúz támadó tud. A felkészülési időszakban nagyon sok játékost megnéztünk, nem volt közöttük olyan, aki megfelelt volna. Az utolsó pillanatokban, a törökországi edzőtáborban aztán felfigyeltünk Adilovicra, akire fel lehet passzolni, és meg is tartja a labdát. Ő jelen pillanatban is olyan állapotban van, hogy - ha Aleksidzével történik valami - lehet számítani.
– A hat távozó közül tavasszal senki sem fog hiányozni?
– Akik elmentek, amióta én a csapatnál vagyok sem voltak meghatározók. Egyedül Brnovic, aki közülük csereként is megtett mindent a csapat jó szereplése érdekében. Így utólag is meg kell neki köszönni, azt a mentalitást, hozzáállást amit az ETO-ért tanúsított. Leültünk és őszintén megbeszéltük, hogy Győrben nem biztos, hogy állandó kezdő tud lenni. Ő szeretett volna egy olyan helyen futballozni, ahol több rendszeres játéklehetőséghez jut, s mi ezt tudomásul is vettük. Mivel ő is sokat segített a klubnak, a vezetőkkel arra az álláspontra jutottunk, hogy elengedjük a montenegrói csatárt.

A fiatalokat annak érdekében szerettük volna kölcsönadni, hogy lássuk, a folyamatos játéklehetőség mellett mire lesznek képesek. Győrben nem tudtak olyan teljesítményt nyújtani, sem edzésen, sem mérkőzésen, amivel megelőzhették volna az azonos poszton játszókat. Ebből nemcsak a játékos, az ETO is profitálhat. Ezt szerettük volna Dudás Ádám esetében is, de kiderült, hogy több egyesület  közül, egy csapatnál sem tudott megragadni.
– Vele most mi lesz, nemrég ugyanis az NB II-es csapat felkészülési találkozóin szerepelt.
– Ádámot kölcsön akartuk adni, nem sikerült. Az első keret kialakítása pedig lezárult. Reméljük, minél előbb megtalálja régi önmagát, de ez csak rajta múlik és ha ez így lesz, az út nyitva áll előtte, ugyanúgy, mint a többi fiatal játékos előtt.
– Nem tart attól, hogy a sok idegenlégiós miatt tavasszal kevesebb néző látogat majd ki az ETO Parkba?
– A napokban 13 sajátnevelésű játékos csatlakozott az NBII-es kerethez. Abban, kell bízni, hogy az akadémiáról kikerülő fiatalok közül és az árnyékcsapatból, minél több játékos úgy fog fejlődni, hogy az NBI-es keretben számításba tudjuk venni őket. De ehhez még idő kell!

 A Barcelonánál, a Real Madridnál, az Austria Wiennél megkérdezik mennyi idegenlégiós van? Játékosok vannak. Európa felé kell nyitni és ha nem rendelkezünk olyan játékosokkal, akik ezt meg tudják oldani, akkor olyanokat kell igazolni. A másik: amíg egy magyar játékosért három-négyszázezer eurókat elkérnek, addig kintről egy nullával kevesebbért lehet szerződtetni labdarúgókat.
– Kérdés, hogy ők is vannak-e olyan jó futballisták, velük eléri-e a csapat azokat a célokat, amiket kitűzött maga elé.
– A célkitűzés ebben az évben a csapatépítés amelynek végén azt gondolom, ki fog derülni, hogy kik tudják megoldani ezt a feladatot, s kik lesznek azok, akik nem.
– Térjünk át a téli felkészülésre, amibe alaposan „beleszólt” az időjárás, ám úgy fest a külföldi táborozás jót tett a csapatnak, hiszen az utolsó edzőmérkőzésen a bajnokesélyes Videotont is legyőzték.
– Valóban nem terveztük, hogy elutazunk Törökországba, hiszen az ETO Parkban minden feltétel adott. Ám a nagy hó és a műfű okozta Achilles-gyulladások miatt lépnünk kellett. A táborban adottak voltak az ellenfelek is, s a csapat az edzések mellett megpróbált olyan teljesítményt leadni, ami jó alap lehet a bajnoki találkozókra. Természetesen megpróbáltunk fejlődni több olyan dologban, amiben nem jártunk annyira előre. Még sokat kell dolgoznunk, de úgy érzem, jó úton járunk, el tudtuk végezni a tervezett munkát, s ki fog derülni, kik alkalmasak azokra a nagyobb feladatokra, amelyek szeretnénk elérni.
– Az ötödik helyről, s csupán három pontra a nemzetközi szerepléstől várják a rajtot. Mire lehet képes tavasszal a csapat?
– Amikor Győrbe kerültem is elmondtam, s nem ismételgetni akarom magamat, de aki azt mondja, hogy  fél év alatt  csinál csapatot, az varázsló vagy bűvész és a nemzeti cirkuszban kellene fellépnie. Azt vallom, ahhoz, hogy letegyük az alapokat meg kell tanítani a játékosokat rendszerekben futballozni, s ahogy említettem majd kiderül  erre kik alkalmasak. Biztos, hogy egy vázat, gerincet ki tudunk alakítani, s aki ebbe nem illik bele meg kell válni tőle.
– Másképp kérdezem: milyen helyezéssel lenne elégedett Pintér Attila a tavaszi szezon végén?
– Nem ismerek mást, csak a győzelmet, de ezt csak tiszta fejjel lehet. Azt szeretném – és talán ezt is elmondtam már – ha minden mérkőzés után emelt fővel jöhetne le a pályáról a csapat. Viszont a nagyobb tudás előtt fejet kell hajtani.  Nem vagyok jós, s soha nem is voltam az, meglátjuk mennyi pontot tudunk gyűjteni a tizenöt fordulóban és ez mire lesz elég. Nemcsak rajtunk múlik az előrelépés, vannak előttünk is csapatok, az ő szerpelésük is befolyásolhatja a mi helyezésünket.
– Az egyik bajnokesélyes otthonában, Újpesten kezd a csapat. Egy jó rajt lendületet adhat, talán ezért sem szerencsés egy erős gárda ellen kezdeni a szezont.
– Ugyan vannak sérültjeink: Djordjevic és El-Araichi biztosan nem játszhat, Sztanisic szereplése kérdéses, de senkitől nem kell tartanunk, senkitől nincs félnivalónk. Így Újpesten is a győzelem reményével lépünk pályára.

Szeitz Tibor

Forrás: Kisalföld