Jó kapusból sosem elég

Az ingázó

Mohácsról származik, gödöllői gépészmérnök-hallgatói korában egy sérülés nyomán, véletlenül állt be amatőr futsalcsapat kapujába, de ez eldöntötte Tóth Gyula (33) további pályafutását. Rövid győri kitérő után a Ferencváros, majd Dunakeszi következett, utóbbi Győrrel egyesülése után két éve tette át székhelyét a vizek városába.”A Rába ETO-nál akkor sem volt hiány jó kapusban, de vállaltam a kihívást – mondja a válogatott kapuját 85 alkalommal védő játékos, aki menyasszonya fővárosi munkahelyi kötöttsége miatt ingázik a két város között. – Kár, hogy kiesett négy és fél év alatt negyvenegy válogatottság, de vissza tudtam küzdeni magam a legjobbak közé és nagyon bízom abban, hogy száz fölé kerülök, meg az ETO-t is sokáig szeretném még segíteni.”

A tanítvány

Matkovics Gábor (31) is nagypályáról indult, az ETO FC, a Gyirmót és megyei bajnokságban szereplő csapatok után a futsal helyi alapjait jelentő NB II-es együttesben jegyezte el magát a teremjátékkal. A Rába ETO újjáalakuló nagycsapata 2009-ben már a soraiban tudhatta, és hogy mennyire megtalálta helyét ebben a játékformában, azt bizonyítja az azóta megnyert öt bajnoki és hat kupaelsőség, hozzá a tízszeres válogatottság. „Sokat tanultam az előd Balázs Zolitól, és megszerettem a pörgősebb kispályás játékot, amelyben a kapusnak pillanatnyi kihagyás nélkül kell állandó készenlétet vállalnia – összegzi „szakmájának” jellemzőit. – Jól érzem magam a klubban, egészséges rivalizálásban segítjük egymást, és ebből elsősorban a csapat profitál. ”

Az utód

Hétéves korában már a szomszéd ETO-stadion gyepét koptatta Alasztics Marcell (21), az első kapusfogásokat Palla Antaltól tanulta. Serdülő korában a növekedése elmaradt a kívánalmaktól, így igent mondott az akkori futsal sportigazgató, Hannich Péter hívó szavára. Másfél év párhuzamos edzéslátogatást követően tavaly szerencsés döntést hozott a kisebb kapura végleges voksolással: „Matkovics Gábor sérülése idején kerültem először a válogatott közelébe, s bár a címeres mezt még nem ölthettem magamra, legutóbb ott lehettem a keret öt napos összetartásán – újságolja, majd a céljairól beszél. – Örülök, hogy így alakult, s most már szeretnék élni a lehetőséggel. Tőlem függ, mikor lehetek majd kezdő játékos az ETO-ban, és reményeim szerint a válogatott kapuja elé is odaállhatok majd.”

A példakép

Korától még vígan őrizhetné a kézilabdakaput Balázs Zoltán (33), de a sorozatos térdműtétek, a törzsvendég státusz a Sportkórházban dr. Tállai Andrásnál, meghátrálásra késztették. Szép karriert mondhat magáénak, 142 válogatottságából az elsőt Olaszország (2001), az utolsót Portugália (2015) ellen jegyezte. Volt Ostravában Európa-bajnokság legjobb kapusa, nyert bajnoki címet az Aramis-szal, székelyudvarhelyi évek után Győrött Tóth Gyuláéval megegyező sorozatot produkált. „A sok élmény és immár a család is ehhez a városhoz köt – vázolja új életét. – Amikor a III. kerület cserepadját koptattam, nem hittem volna, hogy még ennyi sikerben lesz részem. Új feladatomban az ETO nagypályás utánpótlás kapusainak veszek részt a képzésében, és persze, ha kell, a három válogatott futsal hálóőrnek is segítek. Biztos, hogy a Rába ETO-ban jó kezekben van a kapusposzt.”

Mohay Gábor